A Gazdatanácsok Szövetsége Izsáki Gazdagyűlésének nyílt levele a parlamenterekhez

Nyílt levél a parlamenterekhez

2013.06.08, Izsák, 2013. június 8.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!

Tudják Önök, hogy mit cselekszenek, ha a földforgalmi törvényt beleegyezésünk nélkül fogadják el? Tudják-e a képviselői székekben a hölgyek és urak, hogy semmis lesz erkölcsileg, alkotmányosan, ha olyasmit nem vesznek figyelembe, hogy a föld a nemzeté, hogy a képviselők a munkájukról, döntéseikről végső soron a nemzetnek tartoznak elszámolni, hogy a föld tőke nem lehet, sem másként indokolva szabad forgalmú áru a nemzetközi viszonylatokban, mert ez fogalmi képtelenség? Az is fogalmi képtelenség, hogy szembemennek az ENSZ „A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezség okmányával” (1976), amelyből idézzük:

„I. RÉSZ

(1) Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket. …

(2) Céljai elérése érdekében minden nép - a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági együttmûködésből és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek a tiszteletben tartásával - szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől. …

5. cikk

(1) Az Egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az jogot adna bármely államnak, csoportnak vagy személynek olyan tevékenység kifejtésére, vagy olyan cselekedetre, amely az Egyezségokmányban elismert jogok és szabadságok bármelyikének megsemmisítésére vagy azoknak az Egyezségokmányban meghatározottnál nagyobb mértékben való korlátozására irányul.

(2) A valamely országban törvény, egyezmény, rendelet vagy szokás által elismert vagy annak alapján hatályban levő egyetlen alapvető emberi jog korlátozása vagy csorbítása sem engedhető meg azzal az ürüggyel, hogy az Egyezségokmány az ilyen jogokat nem vagy csak kisebb mértékben ismeri el.”

Mint Önök is tudják, a magyar alkotmány úgynevezett íratlan, szokásjogi alkotmány, amely kifejezés éppen az ilyen alapvető kérdésekre vonatkozik, amikor is a természetjogi evidenciákra való szóbeli hivatkozás még az itt idézett ENSZ egyezségokmány szerint is felülír bármely írott és hatalommal szankcionált jogszabályt, előírást (hozták azt a múltban akárkik, vagy hozzák azt a jövőben akárkik).

De mit beszélünk itt Önöknek, akik – de facto – régen kiléptek az ENSZ-ből uniójukkal együtt, felmondva egyebek közt az 1976-os egyezségokmányt, amit megtehetnek (mert úgymond a tőkeérdek megtilthatja a terhére eső jogalkotást?!). Száguldozhat az esztelen erőszak forgószélként amerre neki tetszik, ne feledjék, éppen csak legitimitást nem markolhat fel mellé (mert az emberi személy és az élő közösségek szuverenitása, felelős szabadsága terhére, azaz sérelmére legitim módon semmiféle jogalkotás nem működhet). Ne feledjék, az erőszak útjára készülnek lépni, éppenséggel a szóval-döntéssel megvalósuló, a képviseltek érdekét semmibe vevő, tőlük idegen érdeket szolgáló – de minden alkotmányos legitimitás nélküli erőszak útjára. Képletesen, amitől az árvíz fenyegette országház mennyezete omolhatna magukra. Nem elég az árvíz? Miért tetézni a bajt sokkal nagyobb és rosszabb döntésekkel (mint az árvizeket generáló elhibázott gátak további magasítása)?

A Gazdatanácsok Szövetsége Izsáki Gazdagyűlése nevében:
Fáy Árpád, Tamási Béláné, Dr. Boór Ferenc